Technische Universität München

The Entrepreneurial University

 
 | 
 | 
 | 
 | 
 | 
 | 
 | 
 | 
 | 
 | 
 | 
 | 
 | 
 | 
 | 
 | 
 | 
 | 
 | 
Az emberi viselkedésben alapvetõ szerepet játszó agy szerkezetében három réteget különböztethetünk meg. 
  1. A legmélyebb réteg – az agytörzs – felelõs elsõsorban az autonom, a túléléshez szükséges folyamatokért, például a szívmûködésért, a légzésért, a vérnyomás szabályozásáért, az emésztésért és a felébredésért. Az agytörzshöz bizonyos alapvetõ al-szerkezetek tartoznak: velõ, híd és talamusz.
  2. Az agytörzset egy következõ réteg – a limbikus rendszer – veszi körbe, ami a motivációért, az érzelmekért és az emlékezetért felelõs. A limbikus rendszerhez tartozik az agyvelõkampó, az amygdala és a hipotalamusz.
  3. A harmadik réteg – a nagyagy – feladata az információk integrálása, a mozgás koordinálása és az analitikus és absztrakt gondolkodás. A nagyagy alapvetõ részei az agykéreg és a kéregtest.  
A homloklebeny, az agy elülsõ része felelõs a tervezésért, a szervezésért, a probléma megoldásért, a szelektív figyelemért, a személyiségért és számos más magasabb megismerõ/megértõ funkcióért, ideértve a viselkedést és az érzelmeket is.  

Az autonom idegrendszerhez tartoznak a szimpatikus és a paraszimpatikus részek. Az idegrendszer szimpatikus része készíti fel a szervezetet az akut stresszre vagy a fizikai tevékenységre azáltal, hogy fokozza a pulzusszámot és a szívizom-összehúzódások erõsségét, a szív és aktív izmok vérrel való ellátását, az anyagcsere ütemét, a vérnyomást, a tüdõ és a vér közötti gázcsere ütemét, valamint a mentális aktivitást és válaszreakciók gyorsaságát. Az idegrendszer paraszimpatikus része szabályozza az olyan elemi funkciókat, mint az emésztést, a vizelést, a mirigyek kiválasztását és az energiatárolást. A szimpatikus résszel ellentétben feladata a pulzusszám csökkentése, koszorúerek és a tüdõszövetek szûkítése.

Az idegsejtek ingerületátvitellel kommunikálnak. A neuro-transzmitterek olyan kémia anyagok, amelyek kiváltják, erõsítik vagy módosítják az egyik idegsejt által a másik idegsejtnek küldött elektromos jeleket. A neurotranszmitterek a szinaptikus rés mentén oszlanak el, hogy olyan receptorokat köthessenek meg, amelyek nagymértékben meghatározzák a végsõ hatást. A neuro-transzmitterek okozhatnak izgató vagy gátló posztszinaptikus potenciált. A neuro-transzmitterek kémiai vegyületek, amelyek tárháza az egyszerû aminoktól (dopamin) az aminosavakon át (gamma-amino vajsav - GABA) polipeptidekig (enkefalinok) terjed.  A noradrenalin, dopamin, szerotonin és a GABA számos emócionális és mentális állapot szabályozásában vesz részt. A legtöbb pszicho-aktív drog úgy mûködik, hogy vagy megváltoztatják ezen neuro-transzmitterek metabolizmusát vagy módosítják a receptorok neuro-transzmitterek iránti érzékenységét.

Central nervous system 1 en

Central nervous system 2 en

Central nervous system 3 en

Central nervous system 4 en

drucken